1. a bírósági, vagy adóvégrehajtás során az adós tartozása fejében lefoglalt vagyon (ingó, ingatlan) ún. kényszer-értékesítése;
2. a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében árverésen történik a volt tag üzletrészének értékesítése, ha őt a bíróság kizárta a társaságból, illetve ha tagsága azért szűnik meg, mert felhívás ellenére sem teljesíti vagyoni hozzájárulás szolgáltatására irányuló kötelezettségét ;
3. a közös tulajdon megszüntetésének végső módja (ha a közös tulajdont más módon nem lehet megszüntetni), amikor a bíróság ítéletében mondja ki a közös tulajdon tárgyának árverésen történő értékesítését
4. kereskedelmi célzatú árverések (képcsarnokok, galériák, bizományi áruházak aukciói).
A továbbiakban a hatósági kényszer-értékesítés főbb szabályaival foglalkozunk. Érdemes tudni, hogy a kereskedelmi célzatú árveréseket nem jogszabály, hanem az egyes szervezetek belső normái szabályozzák.
A tulajdonszerzés jogi feltételei árverés esetében
Az árverési vétel is szerződéskötésnek minősíthető, azonban itt az eladó ajánlata nem meghatározott személyhez szól, a vételárat pedig a leendő vevők állapítják meg áremeléses vagy árlejtéses licitálással.
Ingóság árverése esetén az árverési vevő tulajdonszerzésnek nem feltétele az ingó dolog birtokba adása. A tulajdonjog átszállása általában a vételár kifizetésével következik be.
A hatósági árverés a szerző fél jóhiszeműsége esetén az ingatlanok tekintetében is eredeti szerzésmódnak minősül. Hatósági árveréssel azonban csak abban az esetben lehet az ingatlan tulajdonjogát megszerezni, ha a tulajdonos valóban a végrehajtás alá vont személy volt. Itt tehát nem alkalmazható a Ptk.-nak az a szabálya, hogy a jóhiszemű szerző arra tekintet nélkül válik tulajdonossá, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Az eltérés magyarázatát az ingatlan-nyilvántartás intézménye és annak elvei adják: ingatlan tulajdonjogának árverésen történő megszerzése esetén mind az árverés kitűzőjének, mind az árverésen szerzőnek módjában áll az ingatlan tulajdonjogi állapotáról meggyőződni. Amennyiben ezt elmulasztják, jóhiszeműségre nem hivatkozhatnak.
Az ingatlan tulajdonjogának megszerzését az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti, a vevő tulajdonjogának bejegyzését az árverési okirattal kezdeményezheti.
Az ingóságok árverésének fontosabb szabályai
A lefoglalt ingóságok értékesítése iránt a foglalástól számított harminc napon belül intézkedni kell. A romlandó dolgot haladéktalanul értékesíteni kell, ha a felek kérik és megjelölik a vevő személyét, akkor árverésen kívül .
Az árverés lefolytatható:
1. a bírósági árverési csarnokban,
2. a bíróság épületében,
3. a helyi önkormányzat épületében vagy a jegyző által kijelölt helyiségben,
4. az adós lakásán,
5. a foglalás helyén,
6. az ingóságok őrzési helyén,
7. a végrehajtó által kijelölt más helyen lehet megtartani.
Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:
1. a felek nevét,
2. az árverés helyét és idejét,
3. az árverésre kerülő ingóságokat és becsértéküket,
4. azt, hogy az ingóságokat az árverés előtt hol és mikor lehet megnézni.
A hirdetményt kézbesíteni kell a feleknek és az árverés helye szerinti település jegyzőjének. Az árverést megelőző ötödik napig és legalább 15 napon át ki kell függeszteni a hirdetményt a helyi bíróság, a helyi polgármesteri hivatal és a bírósági árverési csarnok hirdetőtáblájára.
Az árverés lefolyása
Az árverésen személyesen vagy képviselője útján bárki részt vehet, kivéve: a végrehajtót, a végrehajtói iroda tagját és alkalmazottját, ezek közeli hozzátartozóját, élettársát, a végrehajtást elrendelő bíróság állományába tartozó személyt és az adóst. Az ingóságok árverésének sorrendjét az adós határozhatja meg. Ha nem élt ezzel a jogával, az ingóságokat a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kell elárverezni.
Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingóság becsértékét, amely egyben a kikiáltási ár, és felhívja őket ajánlataik megtételére. Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték egynegyedéig. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a legmagasabb vételár háromszori kikiáltásával kijelenti, hogy az ingóságot a legmagasabb vételárat ajánló megvette .
Az árverési vevő köteles az ajánlott vételárat az árverésen készpénzben, azonnal kifizetni. Ennek elmulasztása esetén az ingóságot tovább kell árverezni, ezen azonban a fizetést elmulasztó korábbi árverési vevő nem vehet részt. Ha az ingóság a korábbi árveréshez képest alacsonyabb áron kel el, a különbözetet a fizetést elmulasztó árverező köteles megfizetni.
A végrehajtást kérő jogai az ingóság árverésén
A végrehajtást kérőnek joga van az árverésen készpénzfizetés nélkül részt venni követelése és járulékai erejéig, feltéve, hogy az ingóságot csak az ő követelése fejében foglalták le. Az árverési vevő a vételár kifizetésével tulajdonjogot szerez. Az árverésről árverési jegyzőkönyvet kell vezetni. Ha az első árverésen nem értékesítették az ingóságokat, a végrehajtó a vételárat fokozatosan a becsérték egynegyedére szállítja le. A második árverést, az első árverést követő 3 hónapon belül meg kell tartani.
Ha az értékesítés ekkor sem sikerül, a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték egynegyedének megfelelő összegért átveheti, ennek hiányában a foglalást fel kell oldani, az ingóságot az adósnak vissza kell adni, vagy - ha a felhívást követő 30 napon belül nem jelentkezett érte - meg kell semmisíteni
A végrehajtási kifogás
A végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bíróságnál.
A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy ez a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani.
A végrehajtó intézkedésétől számított hat hónap eltelte után nem lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni. E határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A végrehajtási kifogásról a bíróság - szükség esetén a felek meghallgatása után - végzéssel határoz.
